Szent Miklós Malom

A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással a malom, a halastavak és erdők használati joga miatt. A törökdúlás alatt a környék teljesen elnéptelenedett, a falvak és malmok elpusztultak.


(fotó: Bugarszki Zsolt)

A legközelebbi említés 1721-ből való. Ezen irat felsorolja mind a négy cselei vízimalmot, a tulajdonosok megjelölésével. Ezen iratból kiderül, a mi malmunkat és az azt követőeket is kivétel nélkül szerb gazdák birtokolták.

Nagy a valószínűsége, hogy a malmokat a XVII. század végén betelepült tehetős szerb kereskedőcsaládok (Popovics, Deszpenity, Demetrovity) építették. A Szent Miklós vízimalmot ekkor a köznyelv, tulajdonosa, Vaszilije Popvics után Vászó malomnak hívta.


(fotó: Bugarszki Zsolt)

Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház.

A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A földszinti rész és a padlástér szolgált a malmi berendezések kusza szövevényének elhelyezésére. A gépek meghajtása egykoron a malomárok vizével történt. Az árok ma is szállít vizet, hiszen erre a vízellátásra alapozva építették meg a szomszédos halastavakat.


(fotó: Bugarszki Zsolt)
 
Mohács vízimalma egyenlőre előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

A belépőjegyek árai:

Felnőtt: 300 Ft
Gyermek: 200 Ft
Családos (2 felnőtt és 2, vagy több gyermek): 800 Ft

Szolgáltatások:
- a XVIII. századi vízimalom megtekintése, idegenvezetéssel (a gépezetet igyekszünk működés köben bemutatni),
- mohácsi malom- és őrléstörténeti kiállítás látogatása,
- az 1920-ból származó mészégető kemence építésének megtekintése.