Szentistván

A 3. számú főúthoz viszonylag közel van a nagyközség, így onnan jól megközelíthető Mezőkövesden vagy Mezőkeresztesen át. A település első írásos említése 1333-ban a pápai tizedlajstromban maradt fenn. A község a nevét Szent István tiszteletére emelt templomáról kapta, földesura pedig az egri káptalan volt. A törökök már 1544-ben felégették, majd 1552-ben...

A 3. számú főúthoz viszonylag közel van a nagyközség, így onnan jól megközelíthető Mezőkövesden vagy Mezőkeresztesen át.

A település első írásos említése 1333-ban a pápai tizedlajstromban maradt fenn. A község a nevét Szent István tiszteletére emelt templomáról kapta, földesura pedig az egri káptalan volt. A törökök már 1544-ben felégették, majd 1552-ben ismét, s utána hosszú időre elnéptelenedett.

A hódoltság után valószínűleg az eredeti népesség leszármazottai térhettek vissza, mert hamar benépesült magyar katolikus úrbéres jobbágyokkal. Bár a XVIII. század elején több nemesi birtokos is igényt tartott a községre, hosszas pereskedés után mégis káptalani birtok maradt még a XX. században is. A káptalané volt a falu határának mintegy 40 százaléka.

A falu népességéhez viszonyítva nagy kiterjedésű volt a falu határa. Ennek ellenére a lakosság jelentős részének nem volt itthon munkája, ezért a mezőkövesdiekkel együtt summásként dolgoztak.

A település Tarddal és Mezőkövesddel együtt az un. Matyó-vidék része, ahol jelentős kulturális értéket képviselnek a matyó hagyományok. Ápolásukra Szentistvánon is nagy hangsúlyt fektetnek.