Szerencs

Szerencs a Tokaj-Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros. Nevezetessége a Rákóczi-vár, a Zempléni Múzeum, valamint az országban egyedülálló cukormúzeum.

Sok érdekes látnivalókat kínál a Rákóczi-várban lévő Zempléni Múzeum: itt található Magyarországlegnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-gyűjteménye, és igazi különlegesség a 36 ezer darabot számláló ex libris-tár.
A refomátus templom építészeti szempontból is nevezetes, ugyanakkor jelentős történelmi emlékhely is: itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, és itt választották Magyarország fejedelmmé 1605-ben Bocskai Istvánt.

Múltidéző

Szerencs nevének eredetét évszázadokon át találgatták. A legromantikusabb névmagyarázat Anonymustól származik, aki szerint itt pihent meg Árpád fejedelem hadaival, s az Isten-hegyről körbepillantva mondta: "Ma ád Isten szerencsét e tájnak". Innen ered Mád, Szerencs és Tállya neve.

A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvő települést a Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették a magyar történelem fontos helyszínévé. 1605-ben Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. A XVI. századból származó erődítmény a város egyik legismertebb látványossága.

A XX. században Szerencs gazdasági, kulturális központ lett. Városi rangját 1984-ben kapta vissza. Mai arculata a XIX. század utolsó harmadában alakult ki az ipartelepítés, valamint a vasút kiépítésével. A híres Szerencsi Cukorgyár 1889-ben épült, mellette a csokoládégyárat 1923-ban alapították. A gyárakhoz kapcsolódó különleges látványosság a világon harmadikként megnyílt cukormúzeum, amely a szerencsi gyárnak a története mellett a világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését is bemutatja.

Mindenév júniusában fontos esemény Szerencsen a hegyaljai gazdanapok, és azaugusztusban zajló Zempléni Fesztiválnak is fontos helyszíne a város.

Szerencsrőlindul a Zempléni-hegység legnagyobb, mintegy 155 kilométerhosszú kerékpáros körtúrájának útvonala. A túra az Abaúji-hegyalja, aZempléni-hegység és a Hegyköz tájait járja be.