
A késő barokk, 1799-ben épült templom diadalívében hatszintes ikonosztázion van, amelyet rokokó és copf faragványok díszítenek. A szentély fölötti tetőcsúcson régi kovácsmunka a kereszt.

A berlini és a belga tirlemonti után a világ harmadik cukormúzeuma a szerencsi, amely a cukor gyártásának, a szerencsi gyárnak a történetét és a világ cukorcsomagolási kultúrájának fejlődését is bemutatja.

A református templom előtt áll az egész alakos Bocskai-szobor, Ekker Róbert és Simorka Sándor szobrászművészek 2005-ben készült alkotása.

A barokk kor szép emléke a római katolikus templom előtt párkányos posztamensen álló késő barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, ami 1780 körül készült.

A hívek 1759-ben építették fel új, barokk stílusú, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templomukat, miután előző templomuk a reformátusoké lett.

A XIII. századi, román templomot 1480-ban alakították át gótikussá, akkor épült a torony is. Itt temették el 1608-ban Rákóczi Zsigmond fejedelmet, reneszánsz szarkofágja ma is látható. Itt választották fejedelemmé Bocskait. A templom körüli lőréses erődfal középkori eredetű, a templomhajónál állnak a gótikus támpillérek, a torony belsejének keresztboltozata alatt még láthatók...

Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé,...

Az ország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-anyagát itt gondozzák. A másik speciális gyűjtemény az ex libris-tár, ez 36 ezer darabot számlál, emellett néprajzi, történeti tárgyakat is őriznek és bemutatnak. A reneszánsz várban berendezett állandó kiállításon tárgyak, viseletek, dokumentumok, és természetesen a kiállításnak helyt adó termek miliője idézi meg Rákóczi Zsigmond fejedelem...