A mai Apajpuszta a Kiskunsági Nemzeti Park része, Felső-kiskunsági szikes puszta néven, amely az ország második legnagyobb kiterjedésű szikes pusztája.
Talaja meszes-szódás szik. Csapadék hatására szappanszerűen ragadós és csúszós, szárazon kőkemény. Nyáron ujjnyi repedések keletkeznek a fehéren izzó talajon, melynek felületén kivirágzik a sziksó.
A terület legbecsesebb természeti értéke a puszták nagy testű madara, a fokozottan védett túzok, amelynek itt jelentős (150 példányra becsült) populációja él. Ez a jellegzetesen pusztai madár háborítatlan életkörülményeket igényel, ezért élőhelyének, fészkelésének zavartalanságát őrzik.
A puszta növényzete "sótűrő". Itt virít a takarmányszénát is adó sziki mézpázsit és a szárazkötészet kedvenc anyaga, az augusztusban virágzó lila színű sóvirág. Az ősgyep jelenlegi állapotának fenntartásában fontos szerepe van az ősi magyar állatfajták külterjes tartásának: a szürke marhának, a racka és cigája juhnak, amelyek a nemzeti park nagyállási telepén tekinthetők meg. A végtelennek látszó síkságon még láthatók a tájba simuló nádfedeles házak, tanyák.
A Kiskunsági Nemzeti Park védett területe csak engedéllyel és vezetővel látogatható.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül