Tállya

A 37-es útról - de a 3-as út felől is - elérhetjük a Szerencshez közeli települést, amelynek vasútállomása a Szerencs - Hidasnémeti vonalon fekszik.Már az őskorban lakott hely volt. Nevét, mely az Árpád-kori oklevelekben Thollya alakban fordul elő, váráról kapta, melynek omladékkal és növényzettel borított maradványai a község északkeleti határában, az...

A 37-es útról - de a 3-as út felől is - elérhetjük a Szerencshez közeli települést, amelynek vasútállomása a Szerencs - Hidasnémeti vonalon fekszik.

Már az őskorban lakott hely volt. Nevét, mely az Árpád-kori oklevelekben Thollya alakban fordul elő, váráról kapta, melynek omladékkal és növényzettel borított maradványai a község északkeleti határában, az Óvár-dűlőben emelkedő hegytetőn ma is látszanak.

A XVII. században már a várost is kőfal keríti két nagyobb és több kisebb kapuval. A XVII-XVIII. században hosszú ideig Rákóczi-birtok volt, a szabadságharc leverése után Tállya is először a Trautsohn családé lett, majd 1808-tól I. Ferenc császár a herceg Bretzenheim családnak adományozta.

A történelem sok neves alakjának emléke kötődik a faluhoz, amit valószínűleg kiváló hegyaljai borának is köszönhet. A tállyai temetőben nyugszik Lavotta János (1764-1820) híres hegedűs és zeneszerző, a településen született Zempléni Árpád (1865-1919) író, költő, és itt keresztelték meg Kossuth Lajost.

2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.