
A Mátyás idején épült templomot a neves Fellner Jakab építette át barokk stílusúvá 1775-ben. Ezt 1885-ben Feszty Adolf alakította át mai historizáló formájára, a román stílusú kapu részleteit beépítve az oldalfalba.

Berendezett irodákkal, bányászlakásokkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatér segítségével idézik meg a bányászatot az egykori XV-ös aknánál, a szénmedence utolsó termelőüzeménél.

Hely- és bányatörténeti emlékek, és egy Árpád-kori éremkincslelet látható a város történetét az őskortól 1947-ig bemutató gyűjteményben. Különlegesség az amazóniai tollművészetet szemléltető tárlat.

Zsákodi Csiszér János I. világháborús emlékművét 1929-ben avatták fel Felsőgallán.

A Népház körül kialakított park - tavával együtt természetvédelmi terület.

A szép panorámájú magaslaton lévő Szelim-barlanghoz tanösvény épült, amely a terület értékeit - egy könnyű sétára felfűzve - mutatja meg a kirándulóknak. A barlang jelentős őskori lelőhely.

A város főterén állították fel Segesdi György szobrászművész krómacél térplasztikáját.

Esterházy József kőtalapzaton álló, azzal együtt hat méter magas, kivont kardú bronz lovas szobrát, Tóth Béla alkotását Bánhida újratelepítésének emlékére állították a 2001-es bányásznapon.

Ez az épület volt eredetileg a tatabányai községháza (ma posta), homlokzati timpanonját ma is a régi községcímer díszíti.

A késő barokk stílusú, Szűz Mária neve tiszteletére szentelt templom 1794-1798 között épült.