Téglás

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább északi irányban Nyíregyháza felé, Hajdúhadház mellett; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon.

A környék településhálózatának ismeretében bizonyosra vehető, hogy írásos felbukkanása (1312) előtt is lakott hely. Nevét valószínűleg valamely jellegzetes téglaépítményéről kaphatta. Legkorábbi ismert birtokosai a Gutkeled nembeliek, a XVII. században került a Lorántffyak révén a Rákócziak birtokába. Birtokai védelmére Rákóczi György, akkor Bethlen hadainak főparancsnoka, 1621-ben földesúrként hajdúkat telepített téglási részbirtokára. A Rákóczi-szabadságharc idején a Hajdúkerület része, a hajdúvárosok regimentjében teljesít katonai szolgálatot is. 1711 után kincstári tulajdonba került, s 1799-ben kapta Bek Pál királyi adományként, akinek mérnöki tudása révén az 1800 évek elejétől alakult ki mai, szabályos, egymásra merőleges utcákból álló településszerkezete. A földmérő mérnök halála után, házasság révén a Dégenfeld grófok tulajdona. A túlnyomóan református lakosságú, s addig Szabolcs megyéhez tartozó település 1876-tól Hajdú megye része.

A város földrajzilag a Dél-Nyírséghez, gazdaságilag a debreceni agglomerációhoz tartozik. 1984. január elsején összevonták a szomszédos Hajdúhadházzal előbb Hadháztéglás, majd a lakossági tiltakozás csillapítására Hajdúhadháztéglás néven. Az összevonás mindkét településre, de különösen Téglásra nézve volt sérelmes. A rendszerváltás után helyi népszavazás eredményeként ismét önálló lett, s megtartotta városi rangját is.

Téglás hagyományőrző és hagyományteremtő rendezvénye a minden év szeptemberében megtartandó, lovasversennyel egybekötött szüreti mulatság. Számottevő a vadász-idegenforgalom, amely a környék adottságaira, erdős-ligetes jellegére épül. A vendégek elhelyezéséről két panzió és az angolkertben lévő Vadászház gondoskodik.