A XIII. század első felében román stílusban épült, majd a XV. században gótikus stílusban átalakított épület maradványaiból ma is visszaidézhető a háromhajós, bazilika formájú templom.
A premontrei rend építette az 1200-as években a román stílusú templomot, ami 1475-től a pálosoké lett. A ma látható templom alapfalainak hosszúsága 38, szélessége 24 méter. A szinte teljesen ép nyugati homlokzat és két tornya román, belseje már gótikus stílusú. A masszív két torony között hatalmas rózsaablak töredéke látszik. Főszentélye a nyolcszög három oldalával zárul, a mellékszentélyek félkörívesek. A hajóban és a déli mellékhajó szentélyén megmaradt román és gótikus kőfaragványok a magyar művészettörténet becses emlékanyagát jelentik. Az egyiken ugyanazt a sárkányalakos motívumot láthatjuk, mint a bazilika mellett megtalált XII-XIII. századi két aranyozott bronz zabla egyikén. A kincseket érő lószerszámok a Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg.
A templom mellett vannak a gótikus kolostor romjai.
A templom a török időkben elpusztult, majd újjáépült, de az 1763-as földrengés súlyosan megrongálta, azóta romként áll.
Az 1889-ben Möller István által elvégzett romkonzerválása példaértékű. Az 1930-as években a falakat újból megerősítették, s ezt a munkát az 1980-as évek óta is folytatják.
A templom melletti kolostor középpontja a négyszögletes udvar volt, körülötte a "kerengőnek" nevezett folyosóval. A falak zöme a pálos szerzetesrend építkezésének emlékét őrzi 1475-ből.
Ma már csak egy dongaboltozatos pince, az alapfalak és egy alagútszakasz maradt meg a hatalmas építményből: a kolostor alapterülete az udvarral és a kerengővel 50x40 méter.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül