
A templom 1793-ban épült, késő barokk stílusban. Egyszerű téglalap alaprajzú építmény.

Óvárra két irányból is közelíthetünk, az apátsági templom vagy pedig a híres szélmarta sziklák felől. Az Óvár tulajdonképpen vulkáni kráterperem maradványa.

A földtörténeti negyedkor időszakában a vulkáni működés hatására meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, amelyek fokozatosan kőzetté szilárdultak, így alakult ki a Gejzírmező mintegy 200 kúpja.

A Tihányi-félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye ez az ék alakú hegygerinc. A kovás mészkőlemezek különös formái az egykori víz- és kéregmozgások nyomán alakultak ki.

Az Óvár keleti oldalába, a húsz méter magas bazalttufa falba vájt barlanglakások feltehetően az I. András király által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek építményei.

Az apáti dombon ma is láthatók az egykori, XIII. században épült, román stílusú templom falai. Tihany település nem a jelenlegi helyén jött létre, hanem a templomtól északnyugatra, a félsziget nyugati bejárata közelében, a mostani Apáti nevű domboldalon.

A tihanyi révnél láthatjuk Kerényi Jenő szobrát, a Faunt.

A félsziget egésze természetvédelmi terület, ezért csak gyalog, a kijelölt útvonalon szabad bejárni.

A kálváriát az utolsó magyar király, IV. Károly tiszteletére és emlékére emelték a Visszhang-domb melletti Attila dombon.

A múzeum parasztházai a jellegzetes tihanyi épületeket mutatják be: a halászcéh házát, a fazekasházat, egy gazdaházat, valamennyi eredeti helyén álló, kiállítással berendezett népi építészeti emlék.