Tiszafüred

Tiszafüred a Tisza-tó melletti települések fővárosa.

Az üdülőterület az ökoturizmus célpontja. Termálfürdője igazi vízgyógyászati kultúrát honosított meg itt. A környék védett természeti értékekben gazdag terület.

A Tisza-tónak a tiszafüredi vidéke a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és a mintegy 7000 hektárnyi terület több mint fele az ökoturizmus céljait szolgálja. A tó középső része - Tiszafüred, Poroszló, Sarud, Tiszaderzs közötti terület - a vízi túrák ideális színtere. 

A város határában a pusztakócsi mocsarakhoz tartozó Fekete rét nádrengetegében mintegy kétszáz madárfaj figyelhető meg. Az európai jelentőségű madárélőhely szigorú védelmet élvez, a terület csak a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyével látogatható.

Településtörténet

A négy megye - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok - határán található település környéke a bronzkor egyik legjelentősebb lelőhelyegyüttese a Kárpát-medencében. A városhoz tartozó Tiszaszőlősön rézkori fejedelmi leleteket, Örvényen pedig Árpád-kori templomos települést és temetőt találtak.
Örvény és Füred neve leghamarabb a XIII. században fordul elő írásos emlékekben. Mindkettő királyi birtok volt, I. István az egri püspökségnek adományozta Örvényt, Füred pedig később a váradi püspök tulajdona lett. Füred török fennhatóság alatt is volt, majd törökök, tatárok, rácok pusztították. A XVIII. században indult az újratelepítése, és még ebben a században mezőváros lett.

A településen évszázados hagyományai vannak a kézműves mesterségeknek. Híres az itteni fazekasság, a bútorkészítés és a kosárfonás. Itt működött Magyarország leghíresebb nyereggyártó műhelye. A mesterségek múltjába a Hortobágy Nemzeti Park Nyugati fogadóházában berendezett kiállítás ad betekintést.

A településen álló, klasszicista stílusú Lipcsey-kúriában 1949-ben nyílt meg a Kiss Pál Múzeum, amely az első falumúzeum volt az országban. A ház régészeti, néprajzi, történeti, természettudományi anyagokat őriz, becses darabja két eredeti Kossuth-levél.

Az építészeti örökségek közül kiemelendő a Meggyes-csárda, amelyet 1760 és 1770 között építettek a leégett elődje helyére. Az épületben ma Csárdamúzeum működik.

A település jelentőségét növelte, hogy a XIX. században Pankotay Józsa György megépíttette a Tiszán az első állandó fahidat. Az átkelőhely jelentősége később is megmutatkozott: innen indult ki az 1849-es tavaszi hadjárat. Ebben az időszakban több politikai és katonai vezető tartózkodott a városban. Tiszafüred fejlődéséhez jelentősen hozzájárult a vasút megjelenése.

Tiszafüred fontos átkelőhely a Tiszán, vasúti és közúti csomópont. 1984-ben várossá nyilvánították, Tiszaörvény és Kócs városrészként tartozik hozzá.