Tolna

A város a 6-os főútról több bejárón is elérhető. Faddtól csak 5 kilométerre fekszik, így a Duna túloldaláról az ottani komppal érdemes érkezni. Vonattal a Bátaszék - Sárbogárd mellékvonalom érhetjük el. Valaha fontos kikötő volt, s bár a szabályozások után messze került a folyamtól, de a hajózás hagyománya és a hajósok...

A város a 6-os főútról több bejárón is elérhető. Faddtól csak 5 kilométerre fekszik, így a Duna túloldaláról az ottani komppal érdemes érkezni. Vonattal a Bátaszék - Sárbogárd mellékvonalom érhetjük el.

Valaha fontos kikötő volt, s bár a szabályozások után messze került a folyamtól, de a hajózás hagyománya és a hajósok tekintélye még évtizedekkel később is meghatározó volt. Átkelőhely lévén, és főként a beszedett vám révén a középkortól jelentős településként tartották számon Tolnát, a vármegyeszervezet kialakításakor is minden bizonnyal fekvése miatt választotta ispáni vár székhelyéül első királyunk. A megye neve a mai napig őrzi ennek emlékét, noha székhelye már több mint kétszáz éve Szekszárdon van.

A Tolna név 1055-ben a tihanyi alapítólevélben fordul elő először Thelena alakban. A későbbiekben is gyakran emlegetik a források. A XV. századtól országgyűléseket tartanak e helyen. A török ellen Boszniába készülő Mátyás király 1463-ban Tolnára hívta a rendeket. Az utolsó tolnai országgyűlésen, 1526-ban II. Lajos nevelője, Bornemisza János szülőhelyén szólította fel a vonakodó főurakat a török elleni harcra.

Az 1870-es évektől Tolna malomipara, a századordulótól selyemipara vált országos jelentőségűvé.
Közigazgatásilag Tolnához tartozik Mözs.

Muszlim, keresztény

A Duna menti falvakat végigdúló török sereg elhurcolt foglyai között volt a tolnai varga fia is, aki a török Portán különösen nagy karriert futott be. A muszlim hitre tért Pijale egyenesen kapudán pasa, vagyis a török flotta főparancsnoka lett 1554-68 között. Hűsége jutalmául - mint a mesékben - Szelim szultán hozzáadta feleségül szépséges leányát. Isztambulban ma is áll az a mecset, amely az egykori tolnai varga fiának főúri hatalmát és gazdagságát hirdeti.

A hódoltsági területen fekvő Tolna a XVI. század közepén a korabeli református eklézsiák leggazdagabbjának számított. Első prédikátorait már a nagy reformátort, Sztárai Mihályt megelőzően is ismerjük. Itt hirdette az új tanokat a Duna mellék reformációjának történetét elsőként papírra vető Szigeti Imre, s az a Bereményi János, akinek özvegyét az 1553-ban Tolnára hívott rektor, Szegedi Kis István vette feleségül.

A török uralom vége sajátos módon a református egyház végpusztulását is jelentette Tolnán. Új, buzgó katolikus földesuruk elől a református magyarok Bogyiszlóra, Ocsénybe, Decsre és Gerjenbe menekültek. Harangjuk ma Bogyiszlón hallatja hangját, egyházi edényeik a bogyiszlói gyülekezet szép egyházi gyűjteményében találhatók. Sztárai nevét a város gimnáziuma őrzi, 1995-ben átadott épülettömbje a régi és új ötvözésének példája.