Az épület vármegyeházának épült 1730-1732 között barokk stílusban Franz Allio tervei alapján. A keleti oldalán látható eklektikus toldalék a XIX. század második felében, már mint bírósághoz készült.
A vármegyeháza építési munkáit Faulent Mihály János vállalta, s a veszprémi püspök telkén megindult az építkezés. A házat a királyi rendeletnek megfelelően úgy alakították ki, hogy a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem; másrészt a megye levéltárát is el tudják helyezni; harmadrészt, a vármegyei rabokat börtönbe tudják zárni. 1872-ig volt vármegyeháza, azóta a bíróság székháza. A barokk stílusban épült egyszerű épületnek a köríves kapubejárat fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme.
Nagyterme a felvilágosodás korában, de leginkább a reformkorban vált különösen jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, majd a reformkorban itt szócsatázott Csány László és Deák Ferenc. Itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést. Itt mondta el Deák Ferenc 1843-ban híres beszédét a közteherviselésről, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül