Tyukod

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen délkeleti irányban a 49-es úton Porcsalmáig, onnan délre 6 km; vasúton: a Mátészalka-Csenger vonalon.Neve 1181-ben a cégényi monostor határjárási okmányában Etetyukoda formában jelent meg. 1219-ben két község volt: az egyik a Szente-Mágócs nemzetség alapította Egyedkuttya, a későbbi...

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Győrtelekig, innen délkeleti irányban a 49-es úton Porcsalmáig, onnan délre 6 km; vasúton: a Mátészalka-Csenger vonalon.

Neve 1181-ben a cégényi monostor határjárási okmányában Etetyukoda formában jelent meg. 1219-ben két község volt: az egyik a Szente-Mágócs nemzetség alapította Egyedkuttya, a későbbi Eketyukod. A másik Tyukod (amely 1334-ben egyházzal is bírt), ősi uraként a Tyukodi nemzetséget jegyezték fel, de mellette a XIII. században a Kölcseyek is birtokolták. 1389-ben Tyukod határának egy részén a Káta nemzetség megalapította Porcsalmát.

A lápba ékelődött Tyukod mindig szegény kisnemesi falu volt. 1514-ben, a parasztfelkelésnél a tyukodi nemesség Dózsa mellé állt, amiért minden birtokukat elkobozták. Először a XVII. század végén, a Wesselényi-féle összeesküvés után játszott ez a vidék jelentős szerepet. A kuruc időkben, a szatmári vár szomszédságában a rebellisek egyik fő fészke Tyukod volt, akiket nem lehetett kifüstölni, mivel bemenekültek a lápba. A Tyukodi pajtás című kuruc dal ezekre az időkre emlékeztet. 1750-ben Rápolthi Nagy Sándor és György nyert egész Tyukodra királyi adományt, ők voltak a legnagyobb birtokosok a XIX. század közepéig.