Újfehértó

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Nyíregyháza előtt; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon. Területét a honfoglalók már korán birtokba vették, hiszen a város mai határán belül három település is létezett: Szegegyháza, Micske és Bolt. A mai helység feltehetően a XVI. században alakult, amikor a környező kisebb falvak elnéptelenedtek. Neve a...

A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Nyíregyháza előtt; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon.

Területét a honfoglalók már korán birtokba vették, hiszena város mai határán belül három település is létezett: Szegegyháza,Micske és Bolt. A mai helység feltehetően a XVI. században alakult,amikor a környező kisebb falvak elnéptelenedtek. Neve a keleti oldalonlévő szikes tótól ered. A török hódoltság időszakában a környékbelinépesség az üldöztetések miatt a sós tó nyújtotta védelemben újtelepülést hozott létre, ez tulajdonképpen Újfehértó, mely nevet aforrások először 1608-ban említették. 1627-ben már hajdúklakták, akiket Báthori Gábor telepített be (ekkor lakóirólRácfejértónak nevezték, ami az itt élt hajdúk etnikai hovatartozásárautal). Néhány évvel később az országgyűlés ugyan megsemmisítette ahajdúk kiváltságait, de mivel földesurai ekkor már az erdélyifejedelmek voltak, a törvény végrehajtatlan maradt. A Rákócziakvédelmében élő hajdúk teljes földesúri jogokat gyakoroltak a faluban,ami miatt igen sokszor összetűzésbe keveredtek a megyével és a többiföldesúrral. Az itteni hajdúk kiváltságai a XVII. század végénmegszűntek, s ekkortól a Rákócziak mellett több nemes család tűnt felbirtokosként. A jobbágyfelszabadítás idején 47 földesúr osztozott atelepülésen és a hozzá tartozó - az egykori falvak helyén kialakult -pusztákon.

A település 1836-ban kapott V. Ferdinándtól mezővárosirangot, ami elindította a nagyobb arányú fejlődést. A XIX. századmásodik felében épült fel a vasútállomás, a kaszinó, a postahivatal, segyre több kisiparos telepedett meg, akik közül kiemelkedtek aselyemgubó-tenyésztők. A századforduló után épültek a malmok, azolajütők és a szeszgyár. Ennek ellenére 1886-ban visszaminősítettéknagyközségnek, s a városi rangot csak több mint száz év múlva, 1992-benkapta meg ismét.