Vámosatya

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, onnan tovább a 36-oson Nyíregyházáig, majd a 41-esen Csarodáig, onnan tovább északi irányban Gelénesig, utána balra letérve 2,5 km.Nevének "vámos" előtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggal bírt. Írott források már a XIII. században említették, 1333-ban pedig, a pápai tizedek lajstromában már mint népes...

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Polgárig, onnantovább a 36-oson Nyíregyházáig, majd a 41-esen Csarodáig, onnan továbbészaki irányban Gelénesig, utána balra letérve 2,5 km.

Nevének "vámos" előtagja azt jelöli, hogy hajdan vámjoggalbírt. Írott források már a XIII. században említették, 1333-ban pedig,a pápai tizedek lajstromában már mint népes helységet jegyezték. Azatyai vámról 1399-ben esett először szó.

A Büdi család váráról egy 1557-es oklevél tett említést,miszerint azt Büdi Mihály elhagyta, és azt Izabella királyné részéreBalassi Menyhért Hagymási Kristóffal együtt elfoglalta. A várat aBüdiek 1563-ban visszakapták, ám 1564-ben, amikor Báthory István ostromalá fogta, a szabad elvonulásért átadták neki. Báthory a váratleromboltatta. 1567-ben a tatárok feldúlták a falut, a lakosokatelhurcolták. A falu azonban rövidesen ismét jelentékeny hellyé vált,hiszen 1658-ban és 1710-ben is tartottak itt megyegyűlést.

Csanády Sándor itteni birtokos 1874. december 9-én egy710 ölnyi belső atyai telket és Hetényben 6 hold földet íratott"Kossuth Lajos turini lakos" nevére, hogy az választó és választhatólegyen. Kossuth ezekről 1879-ben, a honosítási törvény szentesítéseután lemondott.