Vármúzeum, Siklós

A vártörténeti kiállítás mellett képzőművészeti tárlatok, kőtár, Kesztyű és Divattörténeti Kiállítás, középkori és kora újkori büntetéseket és kínzásokat bemutató panoptikum, Tenkes kapitánya panoptikum is látható itt.

A négyszögletes várudvart körbezáró várkastély jobb oldali szárnyában, történelmi terekben láthatók a tárlatok.

Az első nyitott ajtó az egykori várbörtönbe vezet, a szűk helyiségeket még nyomasztóbbá teszi, hogy az apró ablakokra tekintve látszik, milyen vastag a fal. A kínzókamra látványát a kiállított eszközök, és az azokat használat közben bemutató metszetek teszik igazán érzékletessé.

A vártörténeti kiállításon megismerhetjük a vár birtokosait és építéstörténetét. Összehasonlításra is lehetőséget ad a teremben látható három makett: kettő a török kort idézi fel, míg a harmadik a mai várat ábrázolja. De láthatjuk a városban található Malkocsbej dzsámi minarettel kiegészített miniatűr mását is.

A pinceszinten kialakított kőtárban a vár román, gótikus és reneszánsz stílusú épületmaradványai láthatók. Maga a kiállítótér is érdekes: egykor ez volt a vár földszinti lovagterme, a várpalota jelenleg ismert legrégibb része, három terme közül az egyikben ma is négy románkori tölcsérbélletes ablak teremt középkori fényviszonyokat és hangulatot.

A vármúzeum termei közé tartozik az úgynevezett Zsigmond szoba - a hagyomány szerint itt töltötte "fogságát" Luxemburgi Zsigmond magyar király az 1401-es esztendőben. A helyiségben láthatjuk a gótikus zárt erkély belsejét, amit figurális vállköveken nyugvó keresztboltozat hidal át. Ezt a szobát díszíti egy XVI.század eleji, szürke mészkőből faragott címeres és vésett feliratú kandalló is, amelynek párkányán a Perényiek címere látható. Átmenetileg itt helyezték el avárkápolnában található jobb oldali freskó felső rétegeként elkülönített XV. századi, Szent László királyt és a rabok védőszentjét, Szent Lénárdot ábrázoló falképet is.

Az innen nyíló teremben rendeztek be a középkori és kora újkori büntetéseket és kínzásokat bemutató panoptikumot. A szöveges bemutatók, a tárgyak és a bábuk révén pontos képet kapunk, mire szolgáltak a szégyenkövek, kalodák, szégyenálarcok, hogy működtek a különböző kínzó- és kivégzőeszközök.

Egy kocsmai jelenetet kimerevítve megidézik a Tenkes kapitánya televíziós filmsorozat fontosabb szereplőit - ugyanis sokat forgattak ebben a várban (erről fotókat is láthatunk). Az íróra, Örsi Ferencre életének fontos dokumentumaival, könyveivel, kézirataival emlékeznek.

Nem kötődik szorosan a várhoz, de igen különleges a védetté nyilvánított Kesztyű és Divattörténeti Kiállítás. Ez remekbe szabott ruhák, legyezők, kesztyűk által visz vissza dédanyáink, nagyanyáink korába, és villantja fel a divat mestereinek eszközeit.

Látható a vármúzeumban paraszti használati eszközök gyűjteménye, kéthelyi kötődésű festőművész, Istókovits Kálmán és Simon Béla állandó kiállítása, vadászati kiállítás.
A várban borászati bemutató és a Villány-Siklósi borvidék boraival tartott kóstoló élvezhető.

A Tenkes kapitánya

A kuruc-labanc harcok népi ellenállásáról szóló, 1963-ban forgatott, A Tenkes kapitánya című ifjúsági filmsorozat számos jelenetét a siklósi vár belső tereiben vették fel. Generációk sora nőtt fel ezen a filmen, így ez lett a Magyar Televízió legnézettebb sorozata. Még negyvennégy évvel a forgatás után is vetítették - valószínűleg nem utoljára. Legismertebb jelenete kétségtelenül sokaka tinspirált utánzásra: Zenthe Ferenc, azaz a Tenkes kapitánya kezének használata nélkül, a poharat a fogai közé szorítva itta ki a bort...