A pécsi város- és várfal hazánknak egyedülállóan teljes és jó állapotban megmaradt középkori műemléke.
A tatárjárást követő évtizedekben emelték. A szabálytalan négyszög alaprajzú térséget övező, változó magasságú, terméskőből rakott falat íves és négyszög alaprajzú bástyák tagolták. A középkori Pécs határai a mai Rákóczi út, Felsőmalom utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja, Klimo György utca nyomvonalon húzódtak - a falakon belülre négy, tornyokkal megerősített kapun lehetett bejutni.
A fallal övezett középkori város északnyugati sarkában helyezkedett el a XIII. században épült Püspökvár, ennek a külön védelmi rendszernek a feladata volt a székesegyház és a püspöki palota védelme. A terület délnyugati sarkán emelték - a hagyományok szerint a török veszély növekedése miatt Kinizsi Pál hadvezér javaslatára - az akkoriban korszerűnek számító kapubástyát, a barbakánt.
A törökök kivonulása után a városfalak elveszítették jelentőségüket. Pusztulásuk a XVIII. században kezdődött. A XIX. században lebontották a városkapukat is, amelyek a négy égtáj felé nyitották vagy zárták a várost, felparcellázták és beépítették a falakat övező területet. Jelentős szakaszok megmaradtak azonban másodlagos felhasználásban, beépítve a házfalakba, kerítésekbe. Ezeknek a szakaszoknak a többségét megmentették és rekonstruálták. Az 1970-es évektől a fecskefészek szerűen a városfalhoz "ragasztott" házakat elbontották, látványosan helyreállították a városfalat, amelynek megtekintése nem hagyható ki.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül