Várrom, Rezi

Rezi vára a Meleg-hegy hirtelen elkeskenyülő, 418 méter magas gerincén áll. A XIII-XIV. században épült hegyi várból ma már csak néhány falrészlet és a védőoromzat egy része áll, viszont remek mellőle a kilátás.

A hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyivárból a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A 120-180 cm vastag falak magassága 8-10 m.

A sziklaorom északi végében a kétemeletes, négyzetes alaprajzú lakótorony épülhetett meg legelőször. Ez előtt magas fallal kerített udvar terült el, mely déli oldalának záró falán egy kerek és egy szögletes torony állt. Ezek védték a vár kapuját, mely előtt a sziklába mély és kb. 2 m széles szárazárkot vágtak, amin át csapóhídon lehetett bejutni.

Az oklevelek tanúsága szerint a vár 1378-ban a Keszthelyt is birtokló Laczkfi István tulajdona volt. 1397. február 27-én Zsigmond király Lackfi Istvánt, mint az ellene lázadó főurak vezérét, kivégeztette. Az ezután gazdátlanul maradt Tátika-Rezi-Keszthelyi uradalom előbb zálogbirtokosoké lett, majd 1438-ban a Gersei Pethő család kapta meg örök adományul a királytól. A XVIII. századig volt tulajdonukban, tőlük vásárolták meg a Festeticsek. 1592-ben már csak romos várról szólnak forrásaink, a XVIII. század végén pedig végleg összeomlott az erősség.

Szabadon látogatható.