Vasvári Pál Múzeum, Tiszavasvári

A helytörténeti-néprajzi emlékek mellett a természettudományok és a régészet is gyűjtőkörük. Foglalkoznak az Alkaloida Gyógyszergyárral, és ehhez kapcsolódva az orvostudománnyal is, egészen a kezdeti időktől.

A XVIII. században épült református parókiában lévő múzeumot 1963-ban alapították. Nevét az 1848-as márciusi ifjak egyik vezéréről, Vasvári Pálról (1827-49) kapta. A Gombás András helybéli pedagógus alapította intézmény gazdag néprajzi és helytörténeti gyűjteménye hűen tükrözi a város és környéke múltját. Később megszerezték az Alkaloida gyógyszergyár működésére vonatkozó dokumentumokat is.

A múzeum Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszerészettörténete című állandó kiállítása a témát a honfoglalás korából származó, egyetlen ismert trepanáló (koponyalékelő) késtől a XX. századi korszerű gyógyszerekig tekinti át, kiemelve Kabay Jánosnak a morfinszármazékok kutatásában elért eredményeit. Másik állandó kiállítása a Tiszabüdi szoba, mely enteriőrszerűen mutatja be a kisebbik városrész hajdani paraszti lakásbelsőjét. Mozgáskorlátozottak is tudják látogatni.

A nyíri Mezőség története az őskortól a középkorig 

A pleisztocént követő felmelegedés a Kárpát-medence sík területén is lehetővé tette a növénytermesztést és az állattartást. A Hortobágy, a Nyírség és a Tisza keleti partja közötti nyíri Mezőség olyan ritka terület, amelyen a Kr.e. 5000-től a középkorig feltárt települések és temetők reprezentálják az egymást követőcivilizációk fejlődését.

A legkorábbi emlékek az újkőkori Tiszadob csoport idejéből származnak. A Tisza-menti kiemelkedéseken közép-európai és a mediterrán hatás alatt, klímazonális határterületen fejlődött ki e térség atlantikumbeli alapnépessége. A háziasított állatok és növényfajták megőrzése mellett kisebb-nagyobb megszakításokkal éltek népességeke régióban, amíg Kr. e. 2500 táján egy kifejezetten pásztorkodáson alapuló újabb népcsoport nem jelent meg. A rézkor végére és a korai bronzkorra tehető ez az időszak, amelyben az újabb klímaváltozáshoz jobban adaptálódott népességek szelekciós előnye nyert teret.

A Kr. előtti 1900 táján a bronzöntést jól ismerő népcsoportok települtek le e területen. Hatalmi harcaik révén földbe rejtett fegyvereiket, kincseiket tárták fel a régészeti kutatások.

A Kr. előtti 800 körüliévszázadokban az új fém, a vas alkalmazása a szkíták, majd a kelták térhódításával egyidős. A kelták (Kr. e. 400 után) vasalt ekét, forgóköves malmot használtak, de az üveg és a fazekas korong ismerete is hozzájárult az életmód megváltozásához.

A Kr.sz. 1. század után az Alföld keleti részén szarmaták telepedtek meg, akik kb. 400 évig éltek területünkön. Törzseik emlékeit a hun időkből (5. sz.) is ismerjük.

Az Alföldön a gepidák terjeszkedése az 5. század második felében bontakozott ki. A nyíri Mezőségben erre viszonylag kevés lelet utal. Annál inkább reprezentatívabb az 568-tól895-ig tartó avar időszak emlékanyaga. Ezen időszak korai részét (670-ig) a feltárt leletek alapján iráni és belső-ázsiai párhuzamokkal jellemezhetjük. Ebből az időszakból származnak a lovas temetkezések rekonstrukciói és egy korabeli feltárt sír ritka lelete: egy bizánci import amfora. Az ezt követő késői avar kornépességei részben Belső-Ázsiából, részben a Volga vidékéről származtak.

895-ben a magyar honfoglalók jelenléte jellemző e térségben. Számos temetőik közül elsősorban a nemzetségi arisztokrácia fegyveres kíséretének sírjaiban feltárt leletek szolgáltak alapul ahhoz, hogy a férfi és a női viseletet rekonstruálhassák és bemutathassák a régészek.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye orvos- és gyógyszerészettörténete

A gyógyítás évszázadainak emlékeivel ismerkedhet meg a látogató e kiállítás megtekintése révén.

A magyar honfoglalókhoz köthető az itt bemutatott 10. századi trepanáló kés, amelyet egy rétközberencsi sírban tártak fel. A sebészi koponyalékelések elsősorban a harcok alatt elszenvedett sérülések tisztítására irányultak. A túlélési arány meglepően magas (50%) volt, hiszen az egyén más különösebb betegségben nem szenvedett.

A szervezett egészségügy első szabolcsi orvosa Michael Heinnold volt, akit 1741-től alkalmaztak. A 18. század végétől működött megyékben Jósa István, aki a Tiszántúl mai értelemben vett első tiszti főorvosa volt. Neves utódok követték őt: Mádi Szabó Dávid,Jósa András (a régészeti elhivatottságáról is ismert múzeumalapító), valamint egy másik orvos dinasztia két kiemelkedő képviselője, Korányi Sedebald seborvos és fia, a nagykállói illetőségű Korányi Frigyes, a tuberkulózis elleni küzdelemelindítója.

A gyógyszerészettörténet terén kiemelhető, hogy hazánk harmadik, és a megye első patikáját az "Arany Sas"-t1648-ban nyitották meg Nyíregyházán. A nyíri Mezőség területén a büdszentmihályi és a tiszalöki patikák Lukács Ferenc és Hörömpő Imre révén alapítottak tradíciót.

A gyógyszerészettörténet büdszentmihályi vonatkozása az Alkaloida Vegyészeti Gyár megalapítójának, Kabay Jánosnak és feleségének Kelp Ilonának a nevéhez fűződik. Az 1927-ben létrehozott üzem sikerét a zöld mákgubóból kinyerhető morfin előállításának eljárása tette lehetővé. A kiállításban megtekinthető a gyár alapító irata mellett a szabadalom levél is. Könnyen összevethetők a tulajdonos saját kezű, néhányoldalas évi feljegyzései a későbbi évek adminisztrációs gyakorlatával.

A tiszabüdi szoba

A mai tiszavasvári egyik település része az Árpád-kori Büd a XVI. században a török hódítás során elnéptelenedett.

Több újratelepítési kísérlet után 1972-ben két örmény kereskedő, Dogály János és Konstantin görög katolikus kárpát-ukráncsaládokat hozott ide birtokukra, akik a mai büdiek törzsökös részét képezik.

A kiállítás az 1930-as évek tiszta szobáját rekonstruálja. Sarkos elrendezésben találhatók a berendezési tárgyak, köztük Szabó Erzsébet 1861-ből származó kelengye ládája. A Szent sarokban a komód felett tükör lóg, a komódon a görög katolikusok szent szobrai (Szűz Mária, Szent Antal a kis Jézussal, egy zenélő feszület) állnak. E szobában tekinthetők meg a helyben készült szűrök, ködmönök és kis bundák jeles darabjai is, melyek inkább a nagyállattartó szilaj pásztorkodás Hortobágy melléki hatásaira utalnak.