Vecsés

Budapest XVIII. kerületével szomszédos települést a területén áthaladó 4. sz. főközlekedési úton érhetjük el. Vonattal is megközelíthető, a Budapest-Cegléd-Szolnok vonalon.

A Ferihegy II. repülőtér bekötőútja a község első házai előtt vezet el.

Első okleveles említése 1318-ból származik. A török háborúk alatt elpusztult falut a XVIII. század második felében (1756) az ifj. Grassalkovich Antal által idetelepített német lakosok építették fel újra. A XIX. század elején vette bérbe a birtokot Mayerffy Károly, akinek Ferenc nevű fiáról nevezték el a Ferihegyet. A XIX. század végén egyik legnagyobb birtokosa a Vigyázó család. A nagy kiterjedésű, jelentős lélekszámú településről a XX. században több településrészt Budapesthez csatoltak. A II. világháborút követően a német eredetű lakosság egy részét, mintegy 1500 főt kitelepítettek. A település 1969-ben nagyközség, 2001-ben pedig város rangot kapott.

A határban levő föld kiválóan alkalmas zöldségtermesztésre, ennek a hagyománynak a kialakulását a főváros közelsége - mint elsőrendű piac - is elősegítette. Országos viszonylatban is jelentős a paradicsom, de különösen a káposzta termesztése, amelyet savanyított formában értékesítenek. Ma már az ún. hordóskáposztát "vecsési káposzta" néven konzervként is forgalmazzák.
Számos irodalmi, zeneművészeti, képzőművészeti kiválóság született, lakott és lakik a nagyközségben.
A múlt század végén itt működött Róder Imre, tanító. Ő érte el, hogy bevezették a magyar oktatási nyelvet 1880-ban.