Vezseny

A település megközelíthető közúton: Tiszaföldvárról észak felé, a 442-es úton indulva, majd Abony felé autózva az út jobb oldalán.

A Kisdebrecen nevű határrészből gazdag vaskori kelta női sír származik. Az itt talált vérzománc-berakásos, állatfejekkel díszített bronzöv a kelta művészet kiemelkedő alkotása - a Damjanich János Múzeumban látható Szolnokon.

A községet 1354-ben Wesen alakban említették először írott források. Szláv eredetű név lehet, görbületet, kanyarulatot jelent. Kezdetben a Vezsenyi család birtoka volt, akik később a környező puszták birtokjogát is megszerezték.

Fényes Elek 1851-ben így írt: A Tisza itt sok tavakat képez, s van rajta egy rév, melly a Tisza s Duna közét, Pesttel, Araddal, Debreczennel összeköti, s erősen látogattatik. Végre nevezetes Vezsenyen az év bizonyos részében a gazdag kecsege, ritkábban tok, harcsa, potyka, csuka, s egyéb közönséges halak nagy mennyiségbeni fogása, melly 80 halászt foglalkodtat, s néha szép sikerrel.

A községet településszerkezeti és faluépítészeti szempontból védelemre jelölték ki 1979-ben.