Világörökségeink

Ha egy helyszín a világörökségek listájára kerül, azzal alapvetően elismerik egyetemes értékét; a kulturális, valamint a természeti értékek közül a legjobb, legjellemzőbb példának tekintik.

Az egyes országok maguk választják ki, mely helyszíneiket jelöltetik a világörökségek sorába.

Magyarország ma nyolc helyszínnel szerepel a világörökség-listán:

Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed és az Andrássy út
Ehhez tartozik a budai oldalon a Petőfi híd budai hídfőjétől a Gellérthegyen át, a Tabánon keresztül a Várhegyig és a Vízivárosig terjedő terület, valamint a pesti oldalon a Margit híd pesti hídfőjétől a Petőfi hídig terjedő szakasz. (1987) Illetve a főváros egységes építészeti képet mutató sugárútja, amely Budapest legbelső részét, az Erzsébet teret köti össze a Hősök terével. (2002)

Hollókő Ófalu és táji környezete
Hollókő, a Cserhát hegyei között megbúvó, jellegzetes hagyományait máig őrző település egy része, az Ófalu 55 háza került védettség alá. A falu különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerű skanzen, ami múzeumként mutatja be a népi hagyományokat, hanem ma is élő falu, ahol a hagyományok a mindennapok részévé váltak. (1987)

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
A határon átnyúló terület rendkívül gazdag barlangokban, ráadásul a terület méretéhez képest szinte páratlan skáláját találjuk itt ezeknek a föld alatti képződményeknek - a világörökséget ezen barlangok összessége alkotja. A világörökség tehát itt nem azonos a legismertebb, aggteleki Baradla-cseppkőbarlanggal, és nem azonos az Aggteleki Nemzeti Parkkal sem - noha természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással. (1995)

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
A Világörökségnek része az ezeréves Bencés Főapátság és annak temploma, a Millenniumi Emlékmű, a Kálvária és a Boldogasszony-kápolna. (1996)

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta
A Hortobágy Európa egyik legnagyobb, védett füves pusztája. Örökség a Hortobágyi Nemzeti Park, mely magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős területét, valamint a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete is, melyek a vidék arcát meghatározó emberi alkotások. (1999)

Pécsi ókeresztény sírkamrák
Pécs belvárosában, a Dóm tér és a Szent István tér alatt IV-VI. századi ókeresztény temető húzódik Az eddigi kutatások és ásatások különböző sírépítményeket, és több mint száz sírt tártak fel itt, egy háromkarélyos sírkápolna (Cella Trichora), egy hétkarélyos temetői épület (Cella Septichora) és egy mauzóleum köré csoportosulva. Az első festett sírkamrát - melyet bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek - 1780-ban fedezték fel. A műemlékegyüttes egyes részletei látogathatók. (2000)

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
A Fertő-tó magyar és osztrák oldalon lévő értékei - különleges élőhelyi adottságai az épített környezettel együtt. Az egykori hatalmas mocsár- és lápvilág máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei. (2001)

A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj
Egységes kulturtájként került a listára a méltán világhíres Tokaj és környéke, az aszú termőhelye. (2002)