Az 1915-ben átadott Péchy László gőzüzemű szivattyútelep széntárolójában kapott helyet a vízügyi eszközök gyűjteménye (istrángos cölöpvető, a karóverő sulyok). Berendeztek egy régi gátőrszobát is.
Az Ecsedi-láp lecsapolására létrehozott szivattyútelep ipartörténeti emlék. Megépítése hosszú folyamat eredménye volt. Az Ecsedi-láp lecsapolását korábban rövid idejű és eredménytelen társulások próbálták megvalósítani, ám kevés sikerrel.
Az 1888. évi nagy árvizek hatására 1894-ben megalakult az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos bal parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. Ennek tevékenysége révén 1895-98 között elkészült a Tiszába futó Kraszna-csatorna.
A századfordulóra több kisebb-nagyobb csatorna is megépült (Lápi-főcsatorna, Nagy-vájás, Tyukodi-vájás stb.), s a levonuló árhullámok valamint a belvíz elválasztására zsiliprendszereket is kiépítettek. Ennek az lett a következménye, hogy az 1914-es árvíz során - mivel a nagyecsedi zsilipeket két hétig lezárva kellett tartani, hogy a víz ne a lápba folyjon be -, a belvíz 40 ezer holdat öntött el. A probléma megoldására 1915-ben átadták azt a szivattyútelepet, mely a belvizeket a csatornába emeli. A telep még ma is működőképes.
Ami a nagyecsedi telepet egyedülállóvá teszi, az a szivattyútelep és villanytelep-funkció együttes kiépítése. A megtermelt áram az Ungvár-Munkács-Beregszász-Mátészalka-Nyírbátor térségébe tartozó 15 községet, mintegy 30 ezer embert látott el villamos energiával.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül