Már a rómaiak is kedvelték az itt található jura kori, vasoxidtól megszínezett, ammoniteszes vörös mészkövet, ″vörösmárványt″, de ma is működnek az itteni kőbányák.
Az itteni vörösmészkő a távoli provincián élők számára is képes volt felidézni az otthoni előkelő környezetet; olyannyira, hogy a Duna-partig, az akkori Lepavistáig vezető kőhordó utat építettek, amit aztán az építészeti pompa iránt ugyancsak érzékeny Mátyás király kőfaragói is használtak később: Beatrix királynő 40 hajónyi követ vitetett innen a visegrádi palotához.
A bányászkodás ma is rendületlenül folyik Tardoson, a fölhagyott kőbányákban a sziklamászók találnak gyakorlóterepet, s a geológia szerelmesei, a kőzetgyűjtők, a jura kori, csigára emlékeztető lábasfejűek, az ammoniteszek ép példányai után kutatók is gyakran megfordulnak errefelé.
Szabadon látogathatók.
Beléphet facebook név/jelszó párosával is, ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.
Bejelentkezeka felhasználónevemmel Bejelentkezek
facebookon keresztül