Zalatárnok

A település megközelíthető: a 8-as úton Vasvárig, majd tovább déli irányban a 74-esen, a 75-ös útig, és tovább a 75-ösön nyugati irányban; vagy Keszthely felől szintén a 75-ösön. A települést 1266-ban Tarnuk, majd hat évszázaddal később Zala-Tárnok (1882) néven említik. Elnevezése az Árpád-kori fejedelmi/hercegi/királyi szolgálónépekre a tárnokokra utal. A XVI. században...

A település megközelíthető: a 8-as úton Vasvárig, majd tovább déli irányban a 74-esen, a 75-ös útig, és tovább a 75-ösön nyugati irányban; vagy Keszthely felől szintén a 75-ösön.

A települést 1266-ban Tarnuk, majd hat évszázaddal később Zala-Tárnok (1882) néven említik. Elnevezése az Árpád-kori fejedelmi/hercegi/királyi szolgálónépekre a tárnokokra utal. A XVI. században már jelentős egyházas hely, a Botka-család birtoka volt. Botka János 1500 és 1502 között templomot, majd kolostort is építtetett a ferences rendnek. Az utóbbit nem fejezték be. 1565-ben templomát is erőddé alakították át, és a törökök nemsokára lerombolták.
Zalatárnok szülötte Kelemen Imre (1744-1819) jogtudós, jogtörténész egyetemi tanár, jezsuita szerzetes.
Zalatárnokon töltötte gyermekéveit a Söjtörön született Deák Ferenc.