Zempléni Múzeum, Szerencs

Az ország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-anyagát itt gondozzák. A másik speciális gyűjtemény az ex libris-tár, ez 36 ezer darabot számlál, emellett néprajzi, történeti tárgyakat is őriznek és bemutatnak. A reneszánsz várban berendezett állandó kiállításon tárgyak, viseletek, dokumentumok, és természetesen a kiállításnak helyt adó termek miliője idézi meg Rákóczi Zsigmond fejedelem...

Az ország legnagyobb, több mint 900 ezres képeslevelezőlap-anyagát itt gondozzák. A másik speciális gyűjtemény az ex libris-tár, ez 36 ezer darabot számlál, emellett néprajzi, történeti tárgyakat is őriznek és bemutatnak.

A reneszánsz várban berendezett állandó kiállításon tárgyak, viseletek, dokumentumok, és természetesen a kiállításnak helyt adó termek miliője idézi meg Rákóczi Zsigmond fejedelem (1544-1608) korát. Dr. László Csaba régész kutatásai alapján a vár építéstörténetével is megismertetik a látogatót - a bemutató szoba architektúrája is része lett a kiállításnak. A terem közepén látható a XVII. század első harmadának külső és belső várát bemutató makett. A látványt az ásatások során előkerült kőfaragványok, csempetöredékek, edények, valamint fotók és építészeti dokumentáció egészíti ki.

A múzeum legnagyobb kollekciója a képeslevelezőlap-gyűjtemény. A világ minden tájáról származó képeslapok az 1880-as évektől napjainkig tartó időszakot követik végig. Kronológia (külön az 1945 előtt és után kiadottak) és tematika szerint csoportosítják a lapokat a gyűjteményben, melynek gazdagságát A képeslap története című állandó kiállítás szemlélteti. A főleg a magyar anyagra építő bemutató felvillantja azt a gazdag tartalmat is, amit a képeslapok a helytörténeti, építésztörténeti, viselettörténeti, néprajzi stb. kutatások számára hordoznak.

A könyvjegyek (ex libris) gyűjteménye 36 ezer darabot számlál: magyar és európai grafikusok lapjai teszik értékessé ezt az anyagot. Kuriózumnak számít, hogy a műfaj egyik legismertebb hazai alkotója, a szerencsi származású Fery Antal (1908-1995) grafikusművész szinte teljes életműve és számos ex libris dúca is megtalálható a gyűjteményben. Emléke és munkássága előtt állandó kiállítással tiszteleg a múzeum.

Kis múzeumtörténet

Szerencsen az 1960-as évek elejétől szerveződött a történelmi gyűjtemény. A honismereti szakkör és a helyi gyűjtők kezdeményezésének valódi lendületet az adott, hogy Dr. Petrikovits László (1901-1972) szerencsi fogorvos, ismert műgyűjtő, magángyűjteményének egy részét 1967-ben felajánlotta egy kialakítandó helytörténeti gyűjtemény számára. Adománylevelében sok ezer képeslapot, ex librist, fotókat, könyveket, régészeti, képzőművészeti, néprajzi és helytörténeti tárgyat adott át a várban működő honismereti klubnak.

A gazdag múltú kisváros múzeuma 1969-ben nyílt meg. 1975. december 31-én az intézmény a Takta Múzeum nevet vette fel, amit 1977 decemberében a gyűjtőkört jobban kifejező Zempléni Múzeumra változtattak.

A rendszeresen időszaki kiállításokat is rendező múzeum jelentős könyvtára nyilvánosan is használható.