5 gyakori tévhit az édesburgonyáról, amit érdemes tisztázni

Az édesburgonya az elmúlt években látványosan berobbant a köztudatba, különösen az egészségtudatos táplálkozást folytatók körében.
5 gyakori tévhit az édesburgonyáról, amit érdemes tisztázni

Egyre több receptben, diétás étrendben és éttermi menüben találkozhatunk vele, nem beszélve arról, hogy a biogazdálkodásban is egyre népszerűbb. Azonban az ismertséggel együtt megjelentek a félreértések is – sokan nem ismerik a valódi tápértékét, használhatóságát vagy hatását.

Ebben a cikkben 5 gyakori tévhitet tisztázunk az édesburgonyával kapcsolatban, segítve ezzel a tudatosabb választást azok számára, akik egészségesebben szeretnének étkezni vagy bővítenék a zöldségfogyasztásukat.


1. tévhit: Az édesburgonya ugyanaz, mint a burgonya – csak édesebb

Sokan automatikusan azt feltételezik, hogy az édesburgonya a hagyományos burgonya egyik változata, csupán cukrosabb ízvilággal. Ez azonban tévedés.

Valójában az édesburgonya (Ipomoea batatas) teljesen más növénycsaládba tartozik, mint a közönséges burgonya (Solanum tuberosum). Míg a burgonya a csucsorfélék családjába sorolható (Solanaceae), addig az édesburgonya a szulákfélékhez (Convolvulaceae) tartozik. Ennek megfelelően eltérő a felépítésük, beltartalmuk és termesztési igényük is.

Ezen túlmenően az édesburgonya gyökérgumó, míg a hagyományos burgonya szárgumó – tehát botanikailag is más típusú raktározó szervről beszélünk. Ez az egyik oka annak is, hogy az édesburgonya beltartalmi értékei – például a rost- és antioxidáns-tartalom – jelentősen eltérnek a klasszikus burgonyáétól.


2. tévhit: Az édesburgonya hizlal, mert magas a cukortartalma

Az „édes” jelző sokakban automatikusan a magas cukor- és kalóriatartalommal társul. Pedig az édesburgonya esetében ez a feltételezés félrevezető.

Való igaz, hogy természetes cukrokat tartalmaz (főleg glükózt és fruktózt), de ezek felszívódását magas rosttartalma kiegyensúlyozza. A rostok lassítják a szénhidrátok lebontását, így a vércukorszint egyenletesebben emelkedik meg – azaz alacsonyabb a glikémiás indexe, mint például a fehér kenyérnek vagy a főtt krumplinak.

Továbbá:

100 g édesburgonya kb. 86 kalóriát tartalmaz, ami egyáltalán nem számít kiugrónak.

● Gazdag béta-karotinban, C-vitaminban, mangánban és más mikrotápanyagokban.

● A benne található rezisztens keményítő támogatja a bélflóra egészségét, és teltségérzetet biztosít.

Ezért bátran beilleszthető fogyókúrás vagy cukorbetegek által követett étrendbe is – természetesen mértékkel, a napi szénhidrátbevitel részeként.


3. tévhit: Az édesburgonya csak köretként használható

Az édesburgonya felhasználási lehetőségeit sokan alábecsülik, és legfeljebb sült hasáb formájában találkoznak vele. Valójában azonban az egyik legsokoldalúbb zöldségféléről van szó, amely számos ételtípusban megállja a helyét.

Íme néhány kevésbé ismert felhasználási mód:

Krémlevesként – fűszeres változatban kiváló őszi-téli vacsora.

Püré vagy főzelék formájában – édeskés íze miatt jól harmonizál sós, füstölt vagy savanyított feltétekkel.

Palacsintában – az édesburgonyapüré kiváló alap tésztákhoz, és természetes édes ízt ad.

Sütikben, muffinokban – sok vegán recept használja tojáshelyettesítőként

Főételként grillezve, megtöltve – például sajtokkal, zöldségekkel, hüvelyesekkel.

Ezek a változatosságot kedvelők és a növényi alapú étrendet követők számára különösen izgalmassá teszik az édesburgonyát.


4. tévhit: Az édesburgonya csak importból szerezhető be

Bár sokáig valóban külföldről behozott termékként szerepelt a boltok polcain, az utóbbi években hazánkban is jelentős mértékű termesztés kezdődött meg, különösen az észak-alföldi és erdélyi régiókban.

A hazai éghajlati adottságok kedveznek a gyökérzöldségeknek, és az édesburgonya sem kivétel. A meleg, napsütéses nyarak, valamint a megfelelő talajviszonyok lehetővé teszik, hogy magyar földeken, vegyszermentesen, fenntartható módon termesszék.

A helyi termelés előnyei:

Rövidebb szállítási lánc, ezáltal kisebb ökológiai lábnyom.

Frissebb termék, kevesebb tárolási idővel.

Támogatás a helyi gazdaságnak, különösen a kisebb, családi gazdaságok esetében.

● A bio minősítés könnyebben nyomon követhető és ellenőrizhető.

Ez azt is jelenti, hogy egyre több magyar háztartásba kerülhet kiváló minőségű, természetes úton termesztett édesburgonya – nem csak importból.


5. tévhit: Az édesburgonya túl drága a mindennapi fogyasztáshoz

Az ár kérdése sokakat visszatart attól, hogy rendszeresen vásároljanak édesburgonyát. Valóban, néhány évvel ezelőtt még luxusterméknek számított, de a hazai termesztés bővülésével ma már egyre elérhetőbb.

Fontos azonban nem csak kilós áron gondolkodni, hanem azt is figyelembe venni, hogy mennyire tápláló és laktató egy alapanyag. Az édesburgonya rost- és tápanyagtartalma miatt kisebb mennyiség is elegendő a jóllakottság érzéséhez, így:

Kevesebb is elég belőle egy étkezéshez, mint pl. hagyományos burgonyából.

Hosszabb ideig eltartható, ha megfelelően tárolják (sötét, hűvös, száraz helyen).

Sokoldalúsága miatt különféle fogásokban felhasználható, tehát nem vész kárba.

Ha figyelembe vesszük ezeket a tényezőket, kiderül, hogy valójában gazdaságos választás is lehet – nemcsak egészséges, de hosszú távon pénztárcabarát is.


Összefoglalás: Az ismeret a legjobb befektetés

Az édesburgonya körüli tévhitek jelentős része abból fakad, hogy sokan még mindig újdonságként kezelik ezt az egyébként rendkívül sokoldalú és hasznos alapanyagot. Pedig a valóság az, hogy:

● Teljesen eltér a klasszikus burgonyától – botanikailag és beltartalmilag is.

● Nem hizlal, sőt, rostjai révén segíti az emésztést és a bélflóra működését.

● Számtalan formában elkészíthető, nem csak köretként.

● Magyar termelőtől is beszerezhető, akár bio minőségben.

● Ára pedig hosszú távon igazolhatóvá válik az értéke alapján.

A tudatos táplálkozás egyik alappillére az, hogy utánajárunk, mit eszünk – és miért. Az édesburgonya nem csupán divatos választás, hanem valódi funkcionális élelmiszer, amely hosszú távon is hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez.

Ha valaki még nem tette volna meg, érdemes esélyt adni ennek a narancssárga (vagy éppen lila) csodagumónak – akár a reggeli omlett mellé, akár egy selymes krémleves formájában. A lényeg, hogy ismerjük meg, használjuk ki, és merjünk újra gondolni egy olyan zöldséget, amely több szempontból is aranyat ér.

Kapcsolódó cikkek

5 gyakori tévhit az édesburgonyáról, amit érdemes tisztázni

5 gyakori tévhit az édesburgonyáról, amit érdemes tisztázni

Az édesburgonya az elmúlt években látványosan berobbant a köztudatba, különösen az egészségtudatos táplálkozást folytatók körében.